2012. július 20., péntek

33. rész - Örülök.

Tudom, hogy most tényleg sokáig várattunk titeket, de mentségemre legyen, hogy nyaralni voltam. Láttam, sokan panaszkodtok, hogy sokáig írjuk a részeket, de megpróbálunk igyekezni. Reméljük nem haragszotok ránk nagyon. Nem is szaporítom tovább a szót, jó olvasást kívánunk ;)
Britta




A hír hallatán tudtam, hogy vele kell lennem, még akkor is, ha magányra vágyik. Este, fürdés után, úgy döntöttem átmegyek hozzá. Kopogtam az ajtón, majd Louis pár másodperc múlva kinyitotta azt. Azonnal magához húzott és egy forró csókkal köszöntött. Zayn felől érdeklődtem, mire közölte, hogy a szobában gubbaszt egész nap. Megindultam a szoba felé. Kopogtam, de nem jött semmi válasz, így benyitottam. A szobában korom sötét volt és szinte semmit nem láttam. Egy alak rajzolódott ki a sötétben, aki az ágyon ült szótlanul. Lassan megindultam felé, majd az ágyhoz érve leültem mellé. Már nem tudom mióta ültünk egymás mellett szótlanul, mikor rápillantottam és láttam, hogy még mindig ugyanúgy ül, mint mikor beléptem a szobába. Úgy ült ott, mint egy szobor. Fejét egyszer csak megemelte, majd felém fordította. Kezem óvatosan arcára helyeztem és éreztem, hogy ujjaim között egy könnycsepp pereg végig. Mutatóujjammal letöröltem könnyét, majd egy szempillantás alatt magamon éreztem kezét, amivel szorosan magához húzott. Fejét vállamra hajtotta. Pár másodperc múlva éreztem, ahogy a vállamon a ruha nedvesedni kezd. Simogatni kezdtem a hátát, majd másik kezemmel a haját. Továbbra sem szóltunk egy szót sem. Ez az állapot még eltartott egy jó darabig. Nem sokkal később arra lettem figyelmes, hogy hangosan szuszog. Hanyatt fektettem az ágyon, betakartam, adtam egy puszit a homlokára, majd magára hagytam és az este további részét a srácokkal töltöttem.

***

A show utáni buli ugyanolyan jól telt, mint mindig. Viszont azt véltem felfedezni, hogy Niall és Melody nagyon jól kijönnek egymással. Melody rajtam kívül szinte csak Niall-el van, a többi fiúval pedig alig beszélget. A vasárnap abból állt, hogy Louis átjött hozzánk, feküdtünk az ágyamon és pihentünk.

Másnap egy újabb hét vette kezdetét. Ez a hét lesz a legnehezebb, mivel ez az utolsó és szombaton és vasárnap is lesz show. Ezen a héten Cher-rel, Matt-tel és Rebecca-val dolgozunk együtt, illetve a srácokkal, és a Take That-tel is lesz dolgunk, de az semmiség lesz. A napok nagyon gyorsan teltek és mivel szinte éjjel-nappal próbáltunk alig találkoztunk a srácokkal. Szerdán már elvonási tüneteim voltak, mert másra se vágytam, csak arra, hogy Louis-val legyek. Este mikor már lefekvéshez készülődtem Sam leült az ágyam szélére, szemét pedig a padlóra szegezte.
- Muszáj elmondanom valakinek, mert mindjárt megfulladok. – mondta kétségbeesetten.
- Mi a baj? – kérdeztem álmosan.
- Tegnap este mikor sétálni mentem, akkor nem voltam egyedül…
- Kivel voltál?
- Nathan-nel. – nézett rám.
- És mi történt?
- Megcsókolt.
- És visszacsókoltál?
- Természetesen nem.
- Akkor mi a probléma?
- Az egész szituáció…meg az, hogy talán élveztem egy picit.
- Az még nem jelent semmit, vagy érzel iránta valamit?
- Semmit, de akkor is furcsa érzés volt.
- Elmondtad már Zayn-nek?
- Nem, de igazából nem is szeretném, hiszen nekem semmit nem jelentett az a csók, így szerintem nem számít megcsalásnak. Egyébként se én voltam a kezdeményező.
- Akkor meg sem történtnek lehet nyilvánítani. Viszont, ha elmondod, ha nem, akkor sem vagy hibás, mivel te voltál az áldozat.
- Tudom.
- Nyomja még valami a szíved, vagy van még valami, ami nem hagy nyugodni?
- Nincs.
- Akkor most már aludhatunk, mert nagyon álmos vagyok?! – tudom, egy kicsit bunkó vagyok, de ha álmos vagyok, akkor általában ez van.
- Igen. – mosolyodott el.
- Azt a csókot meg felejtsd el.
- Próbálkozom. – mondta, miközben bebújt a saját ágyába.
- Na, jó éjt. – húztam magamra a takarót, majd lehunytam a szemem.
- Jó éjt. – válaszolta Sam, majd lekapcsolta az éjjeli lámpát.
Másnap ismét korán keltünk és a próba megint sokáig tartott. Minden egyes nap egyre fáradtabbnak érzem magam. Próba után alig élve baktattam fel a szobába. Mikor odaértem Niall-t pillantottam meg az ajtóban.
- Szia. – üdvözöltem.
- Szia. – köszönt vissza.
- Hát te mért ácsorogsz itt?
- Téged vártalak.
- Engem? – néztem rá meglepetten.
- Igen. Muszáj beszélnem veled.
- Ez esetben gyere be. – mondtam, majd kinyitottam az ajtót, amin egyből be is mentünk. A hálóban, a kanapén kényelmesedtünk el. – Miről szeretnél beszélni? – kérdeztem kíváncsian.
- Melody-ról lenne szó.
- Történt valami, amiről nem tudok? – kérdeztem kicsit idegesen, mert egyből rosszra gondoltam.
- Vele nem történt semmi, csak velem.
- Mi történt?
- Ez egy kicsit kínos, de csak neked tudom elmondani.
- Hallgatlak.
- Az a helyzet, hogy azt hiszem… - itt elhallgatott és pár másodpercig meg sem szólalt. - …azt hiszem tetszik nekem. – szemeim tágra nyíltak, majd vigyorogni kezdtem.
- De hiszen fantasztikus. – érintettem meg a karját.
- Nem tudom mennyire jó, csak azt tudom, hogy így érzek és kész. Viszont az a probléma, hogy ha ez a hét lemegy, akkor valószínűleg soha többé nem látom. Egy az, hogy Amerikában tanul és csak nyáron végez, a másik pedig az, hogy messze lakunk egymástól. Arról nem is beszélve, hogy azt sem tudom, hogy én tetszem-e neki.
- Elsőszámú: Az a félév nem olyan sok. Másodikszámú: Már feltalálták a tömegközlekedést. Harmadikszámú: Szerintem igen.
- De az nem elég, hogy szerinted igen.
- Akkor mit szeretnél? Kérdezzem meg tőle? – nevettem.
- Kérlek. – mondta kétségbeesetten.
- Ez most komoly? Én csak poénnak szántam.
- Kérlek. – nézett rám boci szemekkel.
- Mért nem kérdezed meg te tőle?
- Én?
- Igen te. Megbeszélek vele egy találkozót, mintha ő és én találkoznánk, de nem én megyek el, hanem te. Nevezhetjük akár randinak is. Mikor találkoztok, úgy teszel, mintha veled is megbeszéltem volna egy találkát és semmit nem tudsz erről az egészről, majd az egész estét együtt töltitek, és mikor elmondod neki, hogy tetszik neked, akkor akár színt is vallhatsz. Na, mit szólsz?
- Tetszik az ötlet, de mikorra beszéled meg a találkát?
- Holnapra.
- Az túl korán van. Nem tudom mit mondjak neki, vagy mit tegyek. – kezdett kétségbeesni.
- Csak add önmagad, ahogy szoktad és kész. Ez a legjobb.
- Rendben.
- Most fel is hívom és megbeszélem vele. – mondtam és már tárcsáztam is. Pillanatok alatt felvette a telefont és megbeszéltem vele a találkát holnap este nyolcra. Niall majd kiugrott a bőréből annyira örült, majd miután jól megölelgetett elment.
Eljött a péntek is, aminek a menete ugyanaz volt. Felkeltünk, próbáltunk, próbáltunk és próbáltunk. Nap végére szinte már csak az tartotta bennem a lelket, hogy tudtam, ezután már nem kell többet próbálnunk. Miután a próbának vége volt másra se vágytam csak egy forró fürdőre és egy kiadós alvásra.
- Te nem jössz? – kérdeztem Sam-et.
- Most nem. Dolgom van. – vágta rá zavartan. – Majd megyek. Szia. – gyorsan lerázott, aztán már igyekezett is a dolgára, így hát egyedül mentem fel. Mikor beléptem a szobába és felkapcsoltam a villanyt, rózsaszirmokat pillantottam meg a földön, amik a hálószoba ajtajáig vezettek. Követtem a rózsaszirmokat, majd mikor a hálószoba ajtajához értem, a villany lekapcsolódott. Lenyomtam a kilincset, kinyitottam az ajtót és a szobába lépve kellemes látvány tárult elém. Gyertyák fénye világította meg a szobát, rózsaszirmok mindenhol, és kellemes rózsaillat csapta meg az orromat. Miközben meglepetten néztem a szobát, egyszer csak egy kéz csúszott a derekamra, majd egy másik. Egy szoros, mégis kellemes ölelésben volt részem. Fejemet hátrafordítottam, majd én is megfordultam és egy gyönyörű kék szempárral találtam szembe magam, aminek tulajdonosa Louis volt. Öleléséből még mindig nem engedett, csak eleresztett egy vigyort.
- Szia édes. – suttogta. Kezeimmel átkaroltam a nyakát, és mivel már nem bírtam magammal, azonnal megcsókoltam.
- Hiányoztál. – mondtam, miután elengedtük egymás ajkait.
- Te is nekem. Viszont most menj a fürdőbe és vegyél egy forró fürdőt. Azután pedig gyere az étkezőbe, mert van egy meglepetésem számodra.
- Oké. – mondtam, majd megindultam az ajtó felé.
- Várj! Ezt vidd magaddal, mert ezt kell majd felvenned! – nyomott a kezembe egy fehér csipkés melltartót és egy hozzá tartozó tanga bugyit.
- Ez most komoly? – nevettem, de Louis nem nevetett, sőt tekintete komoly volt. Én sem nevettem tovább, majd Louis hirtelen elnevette magát.
- Tessék! – az ágyon heverő ruhát felvette, majd odaadta. Egy pánt nélküli, türkiz, fodros koktélruha volt, amit rózsák díszítettek.
- Úristen! Ez gyönyörű! – akadt el a lélegzetem.
- Reméltem is, hogy tetszeni fog. – azonnal a nyakába ugrottam.
- Köszönöm. – mondtam, majd egy puszit nyomtam a szájára.
- Most menj, de siess a fürdéssel!
- Sietek. – és már rohantam is a fürdőbe. A fürdőszobát is gyertyák világították meg, a fürdővízen pedig rózsaszirmok úszkáltak. A fürdő nagyon kellemes volt. Ezután gyorsan felöltöztem, megfésültem a hajam, aztán igyekeztem az étkezőbe. Mikor beléptem kivételesen nem voltak gyertyák, hanem a villany volt felkapcsolva. Az asztal szépen meg volt terítve és az étel is az asztalon volt.
- Gyönyörű vagy. – nézett végig rajtam.
- Köszönöm. – mosolyogtam. Az egyik széket kihúzta nekem, én pedig leültem. Ezután ő is helyet foglalt a velem szemben lévő széken. A vacsora rántott hús sült krumplival és salátával volt. Ami azt illeti nagyon finom volt. Miután megvacsoráztunk, bementünk a hálóba és zenét kapcsoltunk, majd táncolni kezdtünk.
- Az hogy lehet, hogy senki nincs a szobában rajtunk kívül? – kérdeztem.
- Mert sikerült elintéznem, hogy csak mi ketten legyünk. Sam ma este a mi szobánkban alszik, Brenda az egyik barátnője szobájában, Alexa pedig Collin-nál. Szóval miénk az egész este. – vigyorgott rám édesen. Egyszerűen nem tudtam neki ellenállni. Ez az este annyira csodálatos és mindent megtett annak érdekében, hogy levegyen a lábamról, illetve, hogy minden tökéletes legyen. Egy puszit adtam a szájára, majd még egyet, majd végül megcsókoltam. A finom, lágy csók egyre vadabb lett. Ajkai elengedték enyémet, majd hirtelen nyakamra tapasztotta őket. Apró csókokat lehelt a nyakamra, majd egyre lentebb haladt, és mielőtt a ruhám pereméhez ért volna, kezem az álla alá tettem, így felemeltem fejét, hogy ismét a szemébe tudjak nézni. Mosolyogni kezdtem, majd homlokomat az övéhez nyomtam, végül ajkaink ismét összeforrtak, nyelveink pedig vadul járták táncukat. Csókcsatánk közepette elkezdtem kigombolni az ingét. Miután az utolsó gombot is kigomboltam, mellkasára tettem mindkét kezem, amik pillanatokon belül megindultak felfelé egészen a válláig, majd lefelé karjain, így megszabadítva őt az ingtől. Louis szorosan magához húzott, én pedig az ujjaimat belemeresztettem hátába. Éreztem, ahogy hátul lehúzza a ruhám cipzárját. Ajkai ismét elváltak az enyémtől és láttam, hogy szólásra nyitja száját.
- Kívánlak. – suttogtam. – majd a ruha egyszerűen lecsúszott testemről, én pedig újra szerelmem ajkait faltam. Éreztem, ahogy kezeit a combomra csúsztatja, belemarkol, majd egyszer csak felemel. Lábaimat összekulcsoltam a csípője körül, karjaimmal pedig a nyakát karoltam át. Lépdelni kezdett, majd megbillentett és máris az ágyon feküdtem, őt pedig húztam magammal. Azonnal hajába túrtam, ő pedig kezét fentebb csúsztatta a combomról egészen a mellemig. Másik kezével alám nyúlt és megérintette a hátam, majd megemelt és magához szorított. Az ölébe ültem, ő pedig kicsatolta a melltartómat, amit pár másodpercen belül leszedett rólam és elhajította a szoba másik felébe. Szorosan magához húzott, így csupasz felsőtestem az övéhez simult. Egy pillanatra elengedett és végig nézett rajtam, majd egy elégedett vigyor jelent meg az arcán. Kezemmel megfogtam a nyakát és fejét az enyémhez húzva megcsókolt, majd hirtelen hanyatt döntött. Még pár percig csókolóztunk, majd felülkerekedtem Louis-n és megszabadítottam a nadrágjától. Végül egymást szabadítottuk meg az alsóneműktől, és még egy kisebb kényeztetés után megtörtént közöttünk az egyik legcsodálatosabb dolog, ami a földön létezhet. Fáradtan és ziháltan dőlt le mellém szerelmem, aki végezetül egy csókkal pecsételte meg ezt a csodálatos estét. Nem telt sok időbe, hogy egymás karjaiban aludjunk el. Reggel, mikor felébredtem Louis még aludt. Úgy döntöttem meglepem és készítek neki reggelit. Gyorsan összeütöttem egy rántottát, sütöttem szalonnát és daraboltam egy kis zöldséget. Szépen megterítettem a tálcára és bevittem a szobába. Leültem az ágy szélére, ölembe tettem a tálcát, majd simogatni kezdtem Louis arcát, amitől mocorogni kezdett. Hirtelen kinyitotta szemét, amit egyből rám szegezett.
- Jó reggelt. – motyogta.
- Jó reggelt drága szerelmem. – mosolyogtam, majd egy puszit adtam szájára. – Csináltam neked reggelit. – mutattam a tálcán lévő ételre.
- Tündér vagy. Köszönöm. – csókolt meg. – Ez nagyon finom. – mondta, miután lenyelte az első falatot.
- Örülök, hogy ízlik. – miután megette az étel felét, a lába közé húzott és egy kisebb csókcsata után etetni kezdett. Reggeli után még egy kicsit kényeztettük egymást, aztán elváltunk egymástól és készülődni kezdtünk az esti show-ra. Lent az öltözőben összefutottam Samantha-val és egyből az estéről kezdett érdeklődni. Nem mondtam neki semmit, csak annyit, hogy majd este beavatom, mert most hosszú lenne elmesélni. A sminkes után a színpad mögé igyekeztem, ahol megpillantottam Niall-t.
- Szia. – léptem elé egy ezer wattos mosollyal az arcomon.
- Szia. Mi újság? – kérdezte.
- Mi újság? Veled mi újság!? Mesélj, milyen volt tegnap a randi Melody-val!
- Fantasztikus volt. – ezt mondta, de az arcára nem ez volt írva.
- Ez nem volt valami meggyőző.
- Tényleg fantasztikus volt, csak történt valami.
- Mi? Mesélj!
- Ugye adtam a hülyét, ahogy megbeszéltük. Ez be is jött. Aztán elmentünk egy étterembe vacsorázni, majd sétálni mentünk és nagyon sokat beszélgettünk, a hangulat is nagyon jó volt. Már épp a lényegre akartam térni, mikor egyszer csak megszólalt a telefonja. A mamája hívta és haza kellett mennie. Szóval nem jött össze, amit akartam.
- De még most sincs késő. Holnap itt lesz, mivel utolsó adás lesz.
- Kösz. Ez nagyon megnyugtató, főleg, ha ma mi esünk ki.
- Ne legyél már pesszimista. Fel a fejjel.
- Igyekszem. Viszont az legalább vigasztal, hogy az esete vagyok.
- Na látod. – mosolyogtam rá, majd megsimítottam a karját.
- Mindegy. Majd lesz valami. Viszont most mennem kell. Később találkozunk.
- Rendben.
- Szia.
- Szia.
Ezután nem sokkal később kezdetét vette az utolsó előtti show.




Nos srácok, elérkezett a várva várt pillanat. A következő rész évad záró rész lesz. Lezárunk egy fejezetet. Reméljük tetszett a történetünk, annak ellenére, hogy sokáig várattunk titeket a részek megírásával. Azt is reméljük, hogy az utolsó rész ugyanúgy fog tetszeni, vagy még jobban, mint az előzőek. És, hogy lesz-e folytatás? Az már csak rajtatok múlik ;)

1 megjegyzés:

  1. 12 nap varakoztatasert nem jar bocsanat! :D ilyenkor szerintem irjatok meg elore a reszeket vagy valami. Egyebkent alap, hogy szeretnenk uj tortenetet! Mert igenis jol tudtok irni, csak az idobeosztasokban van nagy problema! Abba ne hagyjatok : gyakorlat teszi a mestert! Imadom az irasotokat. Csak igy tovabb!

    VálaszTörlés