És itt is van a legújabb rész. Én személy szerint nagyon nem vagyok elégedett vele, de egy ilyen rész is kell..
Angel
Amint megkaptam az sms-t félrevonultam az egyik sarokba.
Telefonom kijelzőjén Greg neve villogott. Nem tudom mit akarhatott ilyen későn,
így gyorsan megnyitottam az üzenetet, amit így utólag nézve nem kellett volna..
vagyis nem most.
~Tudtam, hogy ez lesz, ha bekerülsz a műsorba.. nem hiszem el,
hogy ezt tetted velem. Mégis mit képzelsz magadról? Legalább úgy csináltad
volna, hogy nem buktok le! Szánalmas vagy. ~
Lesokkolt az egész. Mit csináltam? Hogyan buktam le és mégis
kivel? Nem értettem semmit. Megválaszolatlan kérdések sokasága kavargott a
fejemben. Fájt.. iszonyatosan fájtak a szavai, főleg azért, mert oktalannak és
egyben igazságtalannak érzem a viselkedését. Próbáltam visszafojtani
könnyeimet, de nem jött össze. Annyira elveszettnek érzem magam, majd
könnyeimnek utat engedve összekuporodtam a kanapén, hogy a legkevésbé se legyek
észrevehető. Percekig ülhettem ott sírva, amikor ugyanis éreztem, hogy
besüllyed mellettem a kanapé.
- Minden
rendben? – kérdezte egy kedves női hang.
- Nem.. –
motyogtam miközbe fejem felhúzott térdemnek támasztottam.
- Akarsz
róla beszélni?
- Nem…
vagyis de. – majd elcsuklott a hangom és könnyeim újra utat törtek maguknak.
- Héj, ne
sírj! Ennyire rossz a helyzet? – kérdezte, miközben éreztem, hogy átkarol és
magához húz. Reflexszerűen én is átkaroltam majd nyakába borulva sírtam tovább,
ő pedig nyugtatásként a hátamat simogatta.
- Annyira
fáj.. – suttogtam.
- Tudom, de
hidd el, később sokkal jobb lesz.
- Miért nem
bízik meg bennem? Egyszerűen nem értem.
- Nem
tudom.. de figyelj csak. Meséld el az egészet. Hidd el, utána sokkal jobb lesz.
Fogtam magam és elmeséltem neki az egészet. Ahogy meséltem, néha
hatalmasra kerekedett szemekkel nézett rám. Sokszor megdöbbentette az, amit
mondtam.
- Húha,
neked aztán bajos pasid van. – kaptam a válasz, amire csak egy fájdalmas
nevetés volt a válaszom. - Jaj, milyen illedelmetlen vagyok. Cher Lloyd vagyok.
– nyújtotta a kezét.
- Samantha Aureer. – majd megráztam a kezét. Még egy ideig
beszélgettünk majd Zayn is csatlakozott hozzánk. Neki is elmeséltem mindent,
közben Cher lelépett. Zayn szinte semmit se tudott mondani, inkább megölelt és
pár biztató szóval próbált jobb kedvre deríteni.
- Ezután mi lesz veletek? Megint kibékülsz vele?
- Nem tudom..én nagyon szeretnék, de ugye ez nem csak tőlem függ.
Holnap megbeszélem vele.
- Értem. - mintha csalódottságot hallottam volna hangjában, bár az
is lehet, hogy csak magamnak beszéltem be. Hosszú perceken át tartó csend
uralkodott, melyet végül én törtem meg.
- Hol van
Hayley?
- Azt hiszem
megtaláltam. Nemsokára jövök. – majd elment.
Egy kis ideig még
ott ültem a szórakozó társaságot fürkészve tekintettemmel. Egy hirtelen
ötlettől vezérelve az egyik asztalhoz lépkedtem, amikor megpillantottam a nekem
háttal álló srácot. Kezében italát tartotta, miközben az asztalnak támaszkodva
csodálta kiszemeltjét. Nem sok hiányzott ahhoz, hogy elnevessem magam, de végül
mégis sikerült visszatartanom, majd óvatosan mögé lopództam.
- Miért
nem mész oda hozzá? – kérdeztem egy hatalmas vigyorral az arcomon.
- Jézusom
Sam.. a frászt hoztad rám. – válaszolt ijedten.
- Bocs, nem
volt szándékos. – itt már szinte sírtam a nevetéstől.
- Annyira nem
vicces, oké? - háborodott fel.
- Bocsi, de
ezt nem hagyhattam ki. De tényleg, miért nem mész oda?
- Minek? Csak
lejáratnám magam..
- Liam! Látom
hogy néztek egymásra, bejöttök egymásnak.. szóval most nyomás és válts vele pár
szót, vagy kérd fel táncolni.
- De.. –
tiltakozott továbbra is.
- Vagy odamész
magadtól, vagy én foglak odalökdösni hozzá! Választhatsz! - emeltem fel kicsit jobban a hangom.
- Jó oké..
megyek már. – adta be végül a derekát. Már félúton volt, amikor félve
visszafordult majd bíztatóan rámosolyogtam, és kezemmel mutattam, hogy minden
rendben lesz.
Eleinte nagyon
bénázott, de kezdett belejönni. Egy ideig néztem ahogy táncoltak, majd valaki
mellém lépett.
- Úgy
látom a ház kerítőnője már megvan. – nevette el magát Cher.
- Mondhatni,
de ne mond, hogy nem aranyosak.
- Na jól van, eleget bámultad őket, gyere bulizni. –
azzal elrángatott magával a tömegbe, ellenkezni se hagyott időt.
***
Buli
végéig se Zayn, se Hallie nem került elő. Kicsit kezdtem aggódni
értük, ám abban a pillanatban megpillantottam
Zayn-t egy lánnyal a sarokban. Nem vagyok benne biztos, de mintha Geneva lett
volna. Elég rosszul esett az, amit láttam, így még mielőtt újra elrontottam
volna a hangulatot, elköszöntem újdonsült barátnőmtől.
Másnap reggel Hayley már nem volt a szobában,
kicsit meglepett, de biztos voltam benne, hogy úszni van. Ilyenkor mindig úgy
szokott relaxálni. Első utam a fürdőbe vezetett, elszörnyedtem a látottakon.
Hogy emberibb kinézetem legyen, arcomat megmostam, hajamat felkötöttem, majd
egy laza melegítőt és egy keresztes pólót vettem fel.
A konyhában éppen reggeliztem, amikor valaki
kopogott.
- Szia. Szerintem megvan mire értette Greg,
hogy lebuktál.
- Szia. Mi? Ezt most nem értem. – majd a
kezembe nyomta az újságot, amin egy közös ölelkezős képünk volt. – Hát ez meg?
Ez ijesztő… még csak most kezdődött el a műsor és máris… húú.
- Nyugi, nem csak te lepődtél meg. De most
mennem kell. –válaszolta Zayn, majd adott egy puszit és már csak az ajtó csapódására lettem
figyelmes.
Amint kiment egyből Greg számát tárcsáztam. Elmondtam
neki az egész helyzetet. Furcsa, de nem támadott le rögtön, hanem végig
hallgatott. Megbeszéltük a dolgokat, de egy feltételt kötött ki, amit számomra
nagyon nehéz lesz betartani.. ~ Kerüld Zayn-t!~ Ez az egy mondata járt a
fejemben. Mégis hogyan? Egyáltalán hova lett az a Greg, akit én annyira
szerettem?
***
A próbák ismét elkezdődtek. Teljes erőbedobással nyomtuk. Próbák után Zayn megkért, hogy próbáljak vele, külön. Nem érdekeltek Greg szavai, elvállaltam.
Másnap korábban keltem, mint a többiek. Elhatároztam, hogy kicsit megszenvedtetem Zayn-t. Már úton voltam a szobájuk felé, közben felhívtam.
- Mondjad.. - szólt bele álmosan.
- Szia. Van kb 5 perced, hogy elkészülj, kezdődik az első közös próbánk. - válaszoltam neki vidáman, de mondandóm végére kinyomta. 10 perc múlva ugyan, de megjelent az ajtóban és egy gyilkos tekintettel illetett meg.
- Na akkor mivel kezdjük? - kérdeztem.
- Fogalmam sincs.. rád hagyom.
- Rendben, akkor ma elsajátítjuk a cha-cha-t.
- Mi? Azt minek? - erre a kijelentésemre egyből felébredt.
- Nyugi már, csak hülyültem. A koreográfiát fogjuk gyakorolni, plusz pihenésként megtanítalak pár alap táncmozdulatra.
Rengeteget nevettem a próba alatt, szegénykém nagyon nem tud táncolni, de a rendes próbára egész jól belejött.
- Oké emberek, most egy kis szünet, de egy pillanatra figyeljetek még rám. A hétvégén egy sztárvendég érkezik, akinek táncosokra lenne szüksége. A próba további részébe mindent adjatok bele, mert akkor fogjuk kiválasztani őket.
Hayley-vel összenéztünk, és láttuk, hogy egyre gondolunk. Éppen mentem volna oda hozzá, amikor Danielle megszólalt, hogy vége a szünetnek.
- Szóval a heti sztárfellépő nem más mint.. - nem mondta végig.
- Katy Perry. - hallottuk a már ismerős női hangot és fejünk az ajtó felé kaptuk. Az egész banda szája tátva maradt. - Sziasztok. Remélem készen álltok. Sok sikert kívánok. - mondta Katy, de a végét elnevette, ahogy végig nézett a társaságon.
Szia! Elmagyaráznád nekem az elején azt a gyors váltást? Gondolom lefeküdt aludni,aztán eltelt egy nap és parti? vagy mi? mert az ott rettenetesen kusza nekem:(((( amúgy a több rész jó^^.
VálaszTörlésA legelején volt egy kis ismétlés, amit nem vettem észre, aztán ugye a buli végén elköszönt Cher-től, majd lefeküdt aludni és másnap felkelt.. remélem így tisztább lett :)
VálaszTörlésjessjess. thanks dear ;)
VálaszTörlés