14. rész - Segítened kell.

Annyira sajnálom, hogy ennyi ideig nem írtam, de hétvégén szülinapoztunk és se időm, se energiám nem volt hozzá. De cserébe hoztam egy hosszú részt. Remélem tetszik és tényleg sajnálom.

Angel

Miután Hayley és Cher megismerkedtek fölmentünk a szobáinkba. Hallie csinált egy turmixot. Imádom érte, egyszerűen mennyei turmixokat tud csinálni. Lassan elkezdett készülődni, majd tőlem is megkérdezte, hogy szeretnék-e vele menni, de én visszautasítottam. Azért is, mert Harry csak őket hívta, meg nekem terveim voltak.

Mivel szabad volt a délutánunk, így úgy döntöttem haza utazok, ilyen meglepetés szerűen. Gyorsan összepakoltam a táskámba, majd lezuhanyoztam. Azután felkaptam egy virágmintás felsőt, egy világos farmert  és egy sarut és már úton is voltam. Kb 1 óra utazás után már meg is érkeztem. Szép halkan benyitottam. Oké, senki nem vett észre. A nappaliból hallatszódott a tv hangja. Anyáék teljesen belemerültek abba a hülye sorozatba, amit már nyár közepe óta néznek. Komolyan, nem unják még? Na mindegy.. szép halkan megkopogtattam az ajtófélfát, mire mindketten odakapták a fejüket, a következő pillanatban anya sikítását hallottam és abban a pillanatban egy szoros ölelésben részesültem.

- Sammy! Annyira hiányoztál kislányom! – hallottam anya hangját, miközben a levegőért kapkodtam, annyira erősen szorított.

- Te is nekem anya, de ne fojts meg lécci! – nevettem el a végét.

-  Jaj, ne haragudj. – majd apa is odajött és ő is megölelt.

-  Egyébként hogy kerülsz te ide? – kérdezte anya.

-   Köszi, én is örülök, hogy látlak…

-   Jaj, nem úgy értettem, persze, hogy örülök neked… de nincsenek próbáid?

-  Már délelőtt végeztünk, így a délutánunk teljesen szabad.

-  Értem.. akkor gyere a konyhába, főzök valamit és te közben mindent elmesélsz. – és azzal már rántott is magával a konyhába.

Mindent elmeséltem neki, de a vitát még véletlenül se említettem meg. A vacsora lassan elkészült, mi pedig szépen elfogyasztottuk. Ránéztem az órára és szomorúan szembesültem azzal, hogy mennem kell. Anya kb fél óráig ölelgetett, meg magyarázott, hogy vigyázzak magamra, ügyes legyek. Már mondanom kellett anyának, hogyha nem enged el, akkor lekésem a buszt.

Mikor visszaértem a szállásra Hayley még nem volt ott. Bevágódtam az ágyba majd ölembe kaptam a laptopom. Gyorsan felnéztem facebook-ra, mert amióta itt vagyok még egyszer sem néztem föl. Gyors visszaigazoltam pár embert majd áttértem twitterre. Egy halk zúgást hallottam, majd észbe kaptam, hogy ez a telefonom volt. Előkotortam a táskámból. Ismeretlen szám volt. Megnyitottam az üzenetet:

~ Gyere át, segítened kell. Liam xx ~

Nem értettem mit akart, de gyorsan összekaptam magam és megindultam. Az ajtójukhoz érve kopogtam. Szinte ugyanabban a pillanatban ki is nyílt.

-Szia, gyere be.

- Szia. Mégis miben kellene segítenem. – kérdeztem, majd kérdőn az ágyon heverő ruhákra pillantottam.

- Nem tudom mit vegyek fel. – mondta kétségbeesetten.

- Most komolyan azért hívtál át?

- Igen. – válaszolta tök komolyan.

- Oké… és hova készülsz? – kérdeztem először kicsit értetlenkedve.

- Vacsorázni.. – kezdte el, de félbeszakítottam.

- Danielle-l. Most már értem, hogy miért hívtál. – válaszoltam és egy hatalmas vigyorral az arcomon kiválasztottam egy bézs vászonnadrágot és egy barna inget.

- Köszönöm. Életmentő vagyok. – majd megölelt.

- Nincs mit. Viszont én most megyek, eléggé elfáradtam. Jóéjt.

- Jóéjt.

A folyosóra érve megláttam Zayn-t és Hayley-t. Odaléptem hozzájuk és köszöntem és már mentünk is tovább a szobánkba. Hayley-nek egyből meséltem a Liam-Danielle dologról, majd ő mesélt Zayn-ről, ami nekem igazából már nem volt újdonság, de úgy tettem, mint akit érdekel, pedig legbelül a legkevésbé sem tetszett. Majd amikor Greg- ről kezdett kérdezősködni a hangulatom egyből ívelt lefelé, így gyorsan témát váltottam, így áttértem a külön próbákra. Miután mindent részletig kiveséztük a témát elhatároztuk, hogy megnézünk valami filmet, de én sikeresen bealudtam rajta.

Másnap reggel korán kezdtük a próbákat. Katy-vel volt a leghúzósabb, nagyon fárasztó koreográfiát találtak ki. Próbák végén már mindenki a halálán volt, Hallie kis is terült a terem közepén. Hiába noszogattam, semmi reakció.. végén Aaron és Ryan segítették fel, majd Louis elkezdte kérlelni, de addigra már én is annyira fáradt voltam, hogy akármennyire is akartam volna hallgatózni, nem tudtam. A szobába felérve Hayley egyből elaludt, legszívesebben én is ezt tettem volna, de nem lehetett, még várt rám egy próba Zayn-nel. Fél óra elteltével elkezdtem ébresztgetni Hallie-t, amint ez sikerült már rohantam is próbára. Amikor odaértem, Zayn már ott volt.

- Szia, bocsi a késésért, de volt egy kis dolgom. – kértem bocsánatot, miközbe levegőért kapkodtam, hiszen egészen a szobámtól rohantam le idáig.

- Semmi gond, viszont nekem kicsit korábban le kellene lépnem. – értetlenkedve néztem rá, majd leesett.

- Gondolom Geneva-val van programod. – vágtam rá.

- Igen, de te ezt honnan… jah tudom, Hayley. – és elvigyorodott.

- Nem talált.. már a buli óta tudom. Na de akkor kezdjük is.

A késésem ellenére is korábban végeztünk. Amíg Zayn telefonált gyorsan előkaptam a telefonom, hogy megnézzem az sms-t, amit kaptam tánc közben. Liam neve villogott a kijelzőn.

~ Köszönöm.  Liam xx~

Miközben olvastam olyan érzésem támadt, mintha valaki figyelne. Gyorsan elraktam a telefonom és abban a pillanatban valaki megragadta a karomat és maga elé pördített. Próbáltam minél előbb összekapni magam és amikor ez sikerült, Zayn-nel találtam szembe magam.

- Táncoljunk! – üvöltötte el magát, és már meg is pörgetett.

Nem érdekelte egyikőnket se, hogy az eredetihez kicsit se hasonlító táncot táncoltunk. Szinte sírtunk a nevetéstől, majd hirtelen magához rántott, de túl nagy volt a lendület, így ráestem. Rápillantottam arcára, ami hatalmas hiba volt. Elvesztem a tekintetében. Nem, ezt nem szabad! Megráztam a fejem és nevetve bár, de bocsánatot kértem, miközben még mindig rajta feküdtem. Ebben a pillanatban ajtónyitódást hallottunk, abban a szent pillanatban fölpattantunk. Azt ajtóból Cher nézett ránk, egyik szemöldökét felhúzva, végül megszólalt.

- Vendéged jött. – majd egy mosoly kíséretében megfordult és beinvitálta vendégemet.

- Greg! – üvöltöttem el magam és már a nyakába is ugrottam.

- Sam! Hiányoztál. – majd szorosan magához ölelt. Az idilli pillanatot megtörték. Halk ajtókopogást hallottunk. Odapillantottam és Geneva állt az ajtóban. Halkan köszönt, miközbe odalépett Zayn-hez.

- Sam, Greg. Ő itt Geneva. – mutatta be nekünk. Kezet ráztam vele, majd Gen zavartan állt, végül vele is kezet rázott. Eléggé kínos volt ez a pillanat, végül Zayn mondta ki az ítéletet. – Mi most megyünk is, érezzétek jól magatokat. – ezzel ki is léptek a teremből.

A délután további részében Greg-gel bejártuk Londont. Rengeteget meséltem neki az itt történtekről, majd megemlítettem, hogy Katy Perry-vel fogok fellépni. Tudni kell róla, hogy él hal érte, így mint egy kisgyerek elkezdett pattogni, hogy szerezzek neki aláírást, vagy valahogy intézzek el neki egy közös képet. 

Mikor visszaértünk a házba, elbúcsúztam tőle. Felmentem a szobámba, gyorsan lezuhanyoztam és egy laza öltözéket vettem magamra. Éppen hogy lefeküdtem, az asztalomon lévő telefon csörögni kezdett. Megint ismeretlen szám...felvettem.

- Sziaaaa, nyisd ki az ajtót! - és már ki is nyomta az ismerős hang.

Nagy nehezen rávettem magam, hogy kinyissam az ajtót. Nagy meglepetésemre Harry és Zayn állt velem szembe.

- Ennyire örülsz nekünk? - kérdezte Harry.

- Jah nem.. gyertek be. - válaszoltam. - És mi járatban erre?

- Unatkoztunk és.... - itt abbahagyta.

- Mi és? - semmi válasz. - Hahó, nyögjétek már ki! - próbáltam komoly maradni, de nem jött össze, és elnevettem magam.

- És úgy gondoltuk, hogy csinálhatnánk egy kis bulit. - válaszolt végül Zayn.

Fáradtságom ellenére belementem. Végig beszélgettük meg hülyültük az időt. Majd Hallie is betoppant. A kis incidens után Harry teljesen lefagyott, mi pedig Zayn-nel már egymáson fetrengve röhögtünk és könnyeinkkel küszködve. Végül Hayley is csatlakozott hozzánk.

***

A próbák csak teltek, és egyre jobban közeledett a szombati show. Most az átlagosnál több feladatunk volt, de engem ez különösebben nem zavart.

- Jól van srácok. Mára ennyi volt, pihenjétek ki magatokat, mert holnap nagy nap. - ezzel a mondatával utunkra engedett Beth. Én már el is terveztem, hogy a mai napon csak lustulok, alszok, eszek stb. De semmiképpen sem mozdulok ki. Ez így is lett, mivel valamikor délután sikeresen elaludtam egy műsoron és reggelig fel se keltem.

***

- Még 5 perc. - szólt be az egyik aszisztens.

- Úristen! - csusszant ki Hayley száján.

- Nyugalom, sikerülni fog. - majd magamhoz öleltem.

- Lányok, ti mit kerestek még itt, nyomás a színpad mögé. - egy nagy sóhaj mellett elengedtük egymást és megindultunk. Amikor kiléptünk a színpadra, hirtelen lefagytam, de eszembe jutott, hogy ezt nem szúrhatom el. Szerencsémre időben észhez tértem, pont kezdődött a szám.

A tánc után már együtt izgultunk a srácokért és Cher-ért. Mindannyian fantasztikusak voltak, szóval nincs könnyű dolguk a nézőknek.

* Már csak 15-en maradtak, de valakinek ma is búcsúznia kell*

És csak húzta és húzta az időt... nem értem miért jó ez? Már széttördeltem a kezeimet, és ha Hallie nem nyugtat le, akkor szerintem maradandó kárt teszek magamba.

* Aki tovább jut az nem más, mint... Cher Llyod. Gratulálunk Cher. Kérlek csatlakozz a többiekhez.*

Amint beért a lihegőbe, egyből a nyakába ugrottam és vagy százszor gratuláltam neki. Majd Hayley is csatlakozott. Mindhárman egymás kezét tördelve figyeltük, hogy ki lesz a következő továbbjutó.

*One Direction, Rebecca Ferguson, F.Y.D. és Wagner. Aki még biztos folytathatja a versenyt, az...*