4. rész - Te ennél sokkal többre vagy képes

Kedves olvasók! Nem túl sok visszajelzést kaptunk, így egy kicsit elkeseredtünk, de mi továbbra is hozzuk az új részeket nektek. Reméljük tetszeni fog, és várjuk a kommentjeitek. :)

Angel

Mióta találkoztunk Zayn-nel, nem tudom kiverni a fejemből, folyton ő jár a gondolataimban. Nem értem miért, és ez megijeszt. De visszagondolva a gyönyörű szemeire és a kellemesen felcsendülő rekedtes hangjára, kiráz a hideg… nem szabadna erre gondolnom, hiszen nekem ott van Greg. Egyszerűen nem értem, összezavarodtam, pedig csak pár percet töltöttem vele. Tisztáznom kell magamban ezeket a dolgokat.

Gondolatmenetemből Hayley sikongatása rángatott vissza a valóságba.

- Wáááá! Sikerült! Wííí! – ujjongott és ugráltam örömében.

 - Gratulálok. – öleltem magához – Most már csak nekem kell bejutnom, meg persze túl lenni ezen az egészen.

- Sikerülni fog. – bíztatott, de én egyáltalán nem éreztem így, főleg miután elmondta, hogy mi történt bent. Hirtelen meghallottam a nevemet, a gyomrom mikroszkópikusra zsugorodott, végtagjaim remegni kezdtek. Elindultam és mielőtt beléptem volna a terembe visszapillantottam barátnőmre, aki egy „sikerülni fog”-t tátogott nekem.

Ahogy Hayley is mondta, a zsűri egy hosszú asztalnál ült. Mind a hárman engem néztek. A fiatal göndör hajú lány bíztatóan mosolygott rám, de nem használt, csak még idegesebb lettem, főleg miután végig mértem a többiek arcát. Megrémültem… Elindult a zene és én leblokkoltam, nem tudtam megmozdulni. A zsűritagok arcán értetlenséget láttam, ebben a pillanatban a földre rogytam, és zokogni kezdtem.

Ez volt életem nagy esélye, ezt vártam egész életemben, és most hogy itt van előttem, elrontom. Hagyom, hogy elmenjen előttem a lehetőség. Csalódást fogok okozni, Hayley-t pedig magára hagyom ezzel. Csalódtam magamban.. Ekkor éreztem, hogy valaki megfogta a vállam..

- Samantha! – hallottam, amint egy női hang megszólít. – Nézz rám! – mire én fölemeltem a fejem. A göndör hajú lány állt előttem aggódó tekintettel nézett rám.

- Nem csinálhatod ezt magaddal. Tudom, hogy te ennél sokkal többre vagy képes , csak szedd össze magad és bízz önmagadban. A többiekkel adunk még egy esélyt, gyere felsegítelek. – nyújtotta a kezét, majd megfogtam és felsegített. Mivel egy hang se jött ki a számon egy bólintással jeleztem, hogy köszönöm. A zene elindult, de én még mindig lefagyva álltam ott, tekintetemmel a lányra néztem, aki bólintott. Abban a pillanatban elkezdtem táncolni úgy, mint soha. Mintha az életem függött volna tőle. Mikor végeztem, elismerő tekintetekkel találtam szembe magam. Nem tudom miért, de még mindig sírtam, és ezt a percekig tartó csend se segítette elfojtani .

- Gratulálunk! Bent vagy! – szólalt meg a férfi. Én hitetlenkedve álltam ott, és néztem. Végül a lány odajött hozzám látva, hogy nem tudok mit reagálni, és mintha évek óta ismernénk egymást megölelt .

- Egyébként Danielle Peazer vagyok, és ezentúl minden nap együtt fogunk dolgozni. – mosolygott rám kedvesen.

- Köszönöm. Már alig várom. – válaszoltam ,de igazából még most se fogtam fel, hogy mi történik velem. Végül odaadta a papírt és kimentem.

Hallie kérdőn nézett rám, én meg csak magam elé vettem a papírt és sikítozva ugráltam, majd barátnőm nyakába borultam.

- Mondtam, hogy sikerülni fog! – elcsukló hanggal válaszolt, miközben én egyre szorosabban öleltem

- De csak éppenhogy! – válaszoltam. – De most menjünk, ismerkedjünk meg a hellyel, mert mostantól ez lesz az új otthonunk! – a mondat végére már  ugráltunk örömünkben. Ám ezt egy rekedtes hang félbeszakította..

- Hát itt meg mi történt? – kérdezte Zayn sejtelmesen. Mire mi Hallie-vel vigyorogva összenéztünk.

- Bekerültünk! – üvöltöttük torkunk szakadtából.

- Gratulálok! – miközben egyenként megölelt minket, de nálam mintha hosszúra sikeredett volna az ölelés. Kedves barátnőm krákogásával jelezte, hogy talán el kellene engednünk egymást.

- És neked hogy sikerült? – kérdezte félve Hayley Zayn-t.

- Hát… bent vagyunk! – válaszolta fülig érő vigyorral. A válasz hallatán mindketten a nyakába ugrottunk, ezen ő már csak nevetni tudott.

- De hogy érted azt, hogy bejutottunk? – néztem rá kérdőn.

- Egy 5 fős bandába rakta be,  a srácok hamarosan itt is lesznek, majd bemutatom nektek, hatalmas arcok..

A mondat végét már alig értettük, mert a 4 fiú által keltett zaj teljesen elnyomta Zayn hangját.