Sajnáljuk, hogy megint így megvárattuk titeket, de már itt is van. Elég hosszúra sikeredett, reméljük engesztelés képen jó lesz. Jó olvasást :)
Britta
Hangulat fergeteges volt egész délután, egészen addig, amíg Greg meg nem jelent Sam-nél. Greg ért hozzá, hogy hogyan kell elrontani egy csodálatos nap végét. Samantha nem tudta abbahagyni a sírást, így hát addig sírt, míg el nem aludt. Amikor már csak én és Zayn maradtunk ébren, megkérdezte tőlem, hogy mi volt ez az egész, én pedig elmagyaráztam neki mindent. Miután megértette nem mondott és nem is kérdezett semmit. Egy órán keresztül beszélgettünk még. Eközben Louis is felébredt és már nem bírt nyugton ülni, ezért a többieket is felébresztette, kivéve Sam-et.
- Nekünk most már vissza kellene mennünk a szállásra, mert aggódni fognak, hogy hol vagyunk. – mondta Harry.
- Jól van.
- Én pedig majd hívlak, hogy mi a helyzet, meg hogy mikor tudnánk ismét találkozni. – fogta meg a vállam Zayn.
- Oké.
- Nem lesz baj? – nézett Sam-re.
- Nem. Vigyázok rá. – mosolyodtam el.
- Rendben. Akkor szia. – átkarolt és adott egy puszit az arcomra.
- Szia.
- Szia. – köszöntek egyszerre a fiúk integetve, már az ajtó túloldaláról.
- Sziasztok. – köszöntem én is nekik.
Miután becsuktam az ajtót, betakartam Samantha-t, aztán lefeküdtem a kisebbik kanapéra. Írtam Ninának, hogy ne aggódjon, de ma nem megyek haza, mert Sam-nél alszok és vigyázok rá. Egy darabig csak merengtem a sötétben. A ma délután eseményei futottak le agyamban képek formájában. Életemben nem nevettem még ennyit, mint ezen a napon. Az utolsó kép amire emlékszem, az hogy Niall és Louis szenvedtek a fagyival és innentől kezdve filmszakadás.
Amikor kinyitottam a szemem már világos volt. Egyből felültem, ahogy megláttam, hogy Sam nincs sehol. A hirtelen mozdulat közben hatalmasat nyilallt a fájdalom a nyakamba. Megpróbáltam mozgatni a fejem, de rájöttem, hogy ez nem működik.
- Jó reggelt. – hallottam a hangot a hátam mögül.
- Jó reggelt. – amikor a hang irányába fordítottam a fejem megláttam Samantha-t.
- Hogy aludtál?
- Tűrhetően. Nagyon fáj a nyakam. Nem is tudom mozgatni.
- Sajnálom.
- Nem a te hibád.
Reggeli közben a fiúkról és Gregről beszélgettünk. Kicsit kiakadtam Greg viselkedésétől és véleményétől. Értem, hogy azért nem örül, mert féltékeny. Csak azt tudnám, hogy mire féltékeny. Ha a párok tényleg szeretik egymást, akkor nem csalják meg a másikat. Ha mégis akkor az sosem volt igaz szerelem. A féltékenység egyébként is abból ered, hogy mi is képesek lennénk megcsalni párunkat, ezért ezt rávetítjük a másikra és belebolondulunk a gondolatba, hogy vajon ő mit csinál, amikor nem vagyunk vele. Nem értem, hogy az emberek mért bonyolítják túl az életüket. Igazából sosem vágytam párkapcsolatra pontosan ez miatt. Amikor kicsik voltunk Zayn volt a legjobb barátom. Ő volt a mindenem. Ha baj volt tudtam, hogy hozzá bizalommal fordulhatok és mindig megvédett mindentől. Amikor a suliban bántottak, ő mindig mellettem állt. Igazából eddig ő volt az egyetlen fiú az életemben, akit közel engedtem magamhoz és akiben megbíztam.
***
Mivel nem akartam Ninát egyedül hagyni, és természetesen Samatha-t sem, ezért úgy határoztunk, hogy Sam nálunk marad, amíg a szülei haza nem térnek. Egész délután unatkoztunk, aztán késő délután bejelentette Nina, hogy ma este lesz egy rendezvény, amin az ő képei lesznek kiállítva és kötelező megjelennie és ha van kedvünk, akkor menjünk vele. Persze mi egyből beleegyeztünk. Szépen kiöltöztünk elegáns ruhába, ahogy illik. Imádok ilyen helyekre menni, mert ilyenkor legalább tényleg szépnek és csinosnak érzem magam. A rendezvényen végignéztük Nina összes festményét, ami ki volt állítva és a véleményem még mindig az, hogy Nina tökéletesen elsajátította magának ezt a művészeti ágat. Egész este pezsgőztem, meg Cherry-t ittam. Szerintem egész életemben nem ittam ennyit, de az volt a furcsa, hogy nem rúgtam be egyáltalán. Egy kicsit a fejembe szállt, de semmi több.
***
Olyan gyorsan teltek a napok, hogy már fogalmam se volt, mikor milyen nap van. Anyu és apu szinte minden nap felhívtak.
Egyik nap korizás közben megszólalt a telefonom.
- Wááhááá! Bekerültünk! – mondta Zayn kiabálva, örömteli hangon a telefonba.
- Bent vagyunk az élő show-ban. – kiabálta a háttérben Liam.
- Áááá! – kiabáltak a srácok a telefonba.
- Úristen! Gratulálok! – böktem ki a meglepettségtől elámulva. Mikor eljutott a tudatomig, hogy a srácok, mit közöltek velem elmosolyogtam magam, majd nevetni kezdtem és magamhoz öleltem Sam-et. – Ezt nem hiszem el. Ezt meg kell ünnepelnünk! – jelentettem ki.
- Mi történt? – kíváncsiskodott Sam. Fogalma se volt, hogy miről van szó.
- Kihangosítom őket. – közöltem és egyből meg is csináltam. – Szóval akkor mi is történt veletek fiúk? – kérdeztem tőlük nevetve.
- Bent vagyunk az élő show-ban! – kiabálták egyszerre, mire Samantha is elnevette magát és egymás nyakába ugrottunk az örömtől.
- Gratulálunk. – mondta Sam.
- Ezt megünnepeljük. Ma este ráértek? – kérdezte Zayn.
- Persze. – mondtuk egyszerre.
- Remek. Akkor ma este elmegyünk enni és jól megünnepeljük a bejutásunkat.
- Mikor és hol találkozzunk? – kérdeztem.
- Ott, ahol a múltkor és szerintem 6 óra körül.
- Oké. Akkor majd találkozunk.
- Oké. Sziasztok.
- Sziasztok.
Ez a hír teljesen feldobta a napunkat. Otthon szintén hívott valaki. Amikor felvettem még boldogabb voltam, ugyanis azért hívtak, hogy 2 nap múlva beköltözhetünk a házba, ahol lakni fogunk, amíg megy az X-Faktor. Egyből felhívtam Samantha-t és végig vinnyogtuk a beszélgetést, mivel őt is felhívták. Egész délután készülődtem az estére. Teljesen fel voltam töltődve. Fél hatkor elindultam otthonról, mert most nem akartam elvitetni magunkat Ninával, így hát inkább sétáltam. Magas sarkú volt rajtam, de kivételesen nem volt rossz benne menni. Sőt, kifejezetten kényelmes volt. Útközben csatlakozott Sam is hozzám és végre sikerült hat órára odaérni, amit a fiúk külön szóvá is tettek.
Ahogy tartottunk az étterem felé a srácok mindenről beszámoltak, és hogy még jobb legyen a hangulat mi is közöltük velük, hogy mi is beköltözünk két nap múlva. Persze ők is ugyanúgy örültek a hírnek, mint mi.
Amikor megérkeztünk az étterembe leültünk egy asztalhoz. Niall már nagyon éhes volt, szóval amikor a pincér jött, hogy felvegye a rendelést elég sok mindent felsorolt, hogy mit szeretne enni. Amíg vártunk, hogy kihozzák az ételt nagyon jól elbeszélgettünk, meg elhülyéskedtünk. Egy kör asztalnál ültünk úgy, hogy én, mellettem bal oldalt Harry, Louis, Niall, Sam, Zayn és Liam. Mint a legutóbbi találkozásunknál is ismét gyorsan megtaláltam a közös hangot Harry-vel. Nagyon jót beszélgettem vele. Közben Louis nevettettet minket. A vacsora második felében mindenki beszélt mindenkivel. Már az sem számított, ha túlkiabáltuk egymást. Vacsora után tettünk egy sétát a parkban, ahol volt egy játszótér. Louis ismét alkotott és a hintából többször is kiesett. Sőt egyszer én löktem ki belőle, aminek az lett a következménye, hogy kergetni kezdett. Elég szép látvány volt, ahogy én ott magas sarkúban futottam. Megpróbáltam levenni, de addigra elkapott és csikizni kezdett. Amikor haza felé tartottunk Zayn és Sam egy kicsit lemaradtak tőlünk, a fiúk meg engem szórakoztattak és állandóan húzták az agyam valami hülyeséggel, amin ők csak röhögtek velem együtt, de néha legszívesebben seggbe rúgtam volna őket. A házunk elé érve elköszöntem tőlük ők pedig mentek tovább, mert Samantha-t is hazakísérték.
Ahogy felértem Nina még mindig ébren volt és olvasott. Én gyorsan elmentem letusolni, aztán bebújtam az ágyba és elaludtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése