Máris meghoztam az új részt. Nem tudok mit mondani róla, inkább olvassátok el és írjátok le te mit gondoltok róla. :)
Angel
Amióta kibékültük Greg-gel azóta hihetetlenül gyorsan teltek a napok. Egyszer csak már azt vettem észre, hogy az új „otthonunk” ajtajában állok földbegyökerezett lábakkal. Ezzel úgy láttam nem voltam egyedül, Hallie is kikerekedett szemekkel térképezte fel a házat. A szobánkba rögtön beleszerettünk, de persze nem élvezhettük sokáig, vagyis nem egyedül. Zayn és a srácok beállítottak azzal az indokkal, hogy házavatás. A cél egyből a konyha volt, ahol Liam fel bontott egy üveg pezsgőt, melynek tartalma sikeresen a padlón kötött ki. Persze a szobatársainknak nem tetszett a mi jókedvünk, de mit sem törődve velük, mi folytattuk. A srácokat körbevezettem a lakásban, végül a szobánkba kötöttünk ki. Rengeteget nevettem rajtuk, igazából én meg se szólaltam, de amit ezek itt műveltek...
Éppen Harry meg Louis
alkotott valamit, amikor nagy puffanást hallottunk és Hayley Harry-n kötött ki.
Hát igen, nem is az én barátnőm lenne.
- Bocsi, ne haragudj.
Nem volt szándékos. – magyarázkodott, de még mindig rajta feküdt. A srácok meg
csak nevettek, nem ez enyhe kifejezés volt… sírtak a röhögéstől, Niall pedig
majdnem leborult az ágyról, annyira röhögött. Louis lépett közbe azzal, hogy
felkapta barátjáról Hayley-t. Bocsánatot kért, majd megköszönte Louis-nak.
- Ez meg hogy történt?
– kérdezte Niall félig nevetve.
- Csak magával
ragadott a zene. Táncolni kezdtem, és ahogy felugrottam későn vettem észre
Harryt, és pont ráugrottam.
- Mindenesetre nagyon
vicces volt. – jegyezte meg még mindig mosolyogva.
Ezután persze mi
következtünk. Átmentünk a fiúk szobájába, amiben 3 emeletes ágy volt. Persze
Hayley most sem hagyhatta ki a piszkálódást. Egyből elkezdte húzni a srácok
agyát, hogy a miénk mennyivel jobb. Ezek után az egész délutánt, iszogattunk
meg persze jobban megismertük egymást, miközben Zayn és Hayley tisztára olyanok
voltak, mint két testvér. Annyira örülök, hogy egymásra találtak. Végül
elmentünk szobánkba, elvégeztük a teendőinket majd vissza a fiúkhoz filmet
nézni.
Másnap korán kezdődtek a próbák. Kiderült, hogy a srácokkal fogunk
szerepelni, aminek személy szerint nagyon örültem. Amikor a srácok megérkeztek,
onnantól nem lehetett kezelni az egész bandát. Elhülyülték az egészet. Zayn
iszonyatosan unta magát, már nem tudott mit kezdeni magával. Összenéztünk és
küldtem felé egy biztató mosolyt, hogy már nem sokáig kell szenvednie, mire
neki csak egy kacsintás volt a válasza. Majd Liam felé pillantottam, aki
láthatóan nem volt itt lélekben, majd beszélek vele.
- Mára ennyi volt emberek! – jelentette ki Danielle.
- Végre! – könnyebbültek meg egyszerre a srácok, majd csatlakoztam a
srácokhoz.
Hirtelen Lou elkapta Hallie-t egy
„táncoljunk” kijelentéssel, majd körbetáncolták az egész termet. Mi persze ezen
csak nevettünk, Harryék pedig megjegyzéseket is tettek, kivéve Liam.. még
mindig nem volt itt lélekben.
- Minden rendben? – kérdeztem.
- Persze, csak… mindegy. – válaszolta.
- Liam… mondjad csak. – erősködtem. – Várj, csak nem csaj ügy?
- De.. és sajnos reménytelen, nem fog észrevenni. – szomorodott el.
- Danielle?
- Honnan tudod? – csodálkozott.
- Nőből vagyok, és kívülállóként hamar észreveszek bizonyos
dolgokat… például azt is, hogy alig vetted le a szemed róla. – nevettem el
mondandóm végét, amibe ő belepirult.
- Akkor is reménytelen.. sokkal idősebb, mint én. – szomorodott el
újra.
- Dehogy reménytelen, majd segítek. De csak ha akarod. – erre csak
egy halvány mosolyt kaptam válaszul.
A
nap végén elmentünk a srácokkal bowlingozni. Mint mindig, most is rengeteget
nevettünk. A végén már nagyon fáradt voltam, így leültem. Kicsit később Zayn is
csatlakozott.
-
Minden oké? – kérdezte.
-
Persze, csak kicsit fáradt vagyok. – válaszoltam talán kicsit túlságosan is
gyorsan.
-
Greg-gel minden rendbejött? – hangján hallatszott, hogy kellemetlen számára a
téma.
-
Igen, és köszönöm, még ha ehhez hazudnod is kellett. – húztam el a végére a
számat.
-
Ugyan. – mosolygott, majd egy puszit nyomtam az arcára.
Az
esti teendők után egy „csajos estét” tartottunk Hallie-vel.. és persze, hogy
nem úsztam meg a Zayn kérdést.
- Jól látom,
hogy tetszik neked Zayn?
- Hát…
- Samantha!
- Jó oké..
nagyon bírom meg minden, de nekem ott van Greg. De azok a gyönyörű barna
szemek... - kezdtem bele az ábrándozásba, de Hayley még időbe közbevágott.
- Oké, ez elegendő válasz volt. – de azt a
vigyort látni kellett volna, semmivel se lehetett letörölni az arcáról. Majd
gyors témaváltás következett
***
A
napok gyorsan teltek. Már csütörtök volt, a próbák most is korán kezdődtek és
furcsálltam, hogy a srácok még nincsenek itt és Danielle is, mintha ideges
lenne.
- Oké emberek, van egy kis gond. – jelentette
be Beth a koreográfus. – Nem a One Direction mögött fogtok fellépni, hanem a
közös produkció alatt, szóval kezdjünk hozzá a munkához.
A próba az átlagosnál sokkal hosszabb volt,
szinte csak kajaszünetet tartottunk és ez így ment a következő napon is.
Eljött
az első élő adás… mindenki szerepelt, és fantasztikusak voltak, a srácok a Viva
la vida-t adták elő, egyszerűen fantasztikusak voltak, imádtam.
Egyre
közelebb volt a közös produkció, és én egyre idegesebb voltam. Idegességemben a
kezeimet tördeltem, mire egy kéz szorítását éreztem magamon. Zayn volt az.
- Azért a
fellépésig ne törd el. – vigyorgott rám.
- Ez nem sokat
segített. – és viszonoztam egy vigyort, ami inkább egy vicsorgás lehetett, mire
ő csak nevetett.
*És most következzen az X-Faktor 16 döntőse a Rhythm of
the Night című számmal*
Amennyire féltem, annyira jó volt.. nem, sokkal jobb
volt. Felszabadultnak érzem magam, de még nem teljesen. Hamarosan kiderül, hogy
ki megy haza. Hayley-n láttam, hogy nagyon izgul a fiúk miatt, ahogy én is. Odamentem
hozzá, és ahogy felnézett rám láttam, hogy pillanatok kérdése és helyben
elsírja magát az idegességtől. Nyugtatás képen megöleltem és így vártunk a
döntésre.
*És a következő továbbjutó nem más, mint… a One
Direction!*
Hayley-vel sikítozva ugráltunk, majd mikor a fiúk a
backstage-be értek, egyből a nyakukba ugrottunk. Ebből még azt hiszem, hogy
buli lesz, és erről mégjobban megbizonyosodtam a fiúk tekintetéből.
*És aki ma hazamegy, az Nicoló Festa* A búcsúfilmje után mondott még pár szót, majd kinyílt a fal, és bevonult rajta. Nagyon sajnáltam, mert nagyon tehetséges. De ez egy verseny, el kell fogadnunk, hogy nem mindenki nyerhet.
***
Hát ez most elg rövidre sikeredett, de sebaj, annál jobb lesz a kövi. :)
VálaszTörlésHát ez nagyon jó lett.Úgy ahogy az előző 9 is. Imádom a történeteteket. De csak egy tanács. Nem muszáj megfogadni. Rohadt jó a felosztás,meg minden.és érthető is a történet. de szerintem jobb lenne,ha kiírnátok,hogy épp kinek a szemszögéből mesélitek a történetet. Remélem nem baj,hogy ezt leírtam. Ettől függetlenül haláli jó a történet,és várom a folytatását :)) Ügyesek vagytok :))
VálaszTörlésDehogy baj épp ellenkezőleg, örülünk, hogy írtok véleményt. :) Egyébként ezt a szemszöges dolgot azért nem írtuk, mert hogy ugye ketten írjuk és mindkettőnknek meg van a karaktere, és így csak azt tüntetjük fel, hogy éppen ki írja. Majd később lesznek részek, ahol mások szemszögéből is fogunk írni, akkor már biztosan alkalmazni fogjuk :) és köszönjük :)
VálaszTörlésÁÁ.Értem :DD amúgy annyira itt még tényleg nem fontos.mert tökre érthető h mikor ki dumál :D de ahogy írtad,a továbbiakban szerintem szükséges lesz :)) nagyon ügyesek vagytok :)) jó olvasni amit írtok :)
VálaszTörlés